Nem egyértelmű, hogy mi az amivel jót teszünk valakinek, de talán az sem, hogy mi az, amivel rosszat teszünk valakinek. Erre biztosan számtalan példát fel lehetne hozni, itt csak néhányat említünk meg.

Jót tenni?

• A legtipikusabb példa, hogy nem biztos, hogy jó, ha valakit elkényeztetsz. Ez főleg szülő-gyerek kapcsolatoknál érvényes. Ha a szülő elkényezteti a gyerekét, akkor a gyerek elkényelmesedhet, és lehet, hogy nem tanulja meg, hogyan kell magának kiharcolnia a sikereket. Például ha sok pénze van a szülőknek, akkor a gyerek lehet, hogy nem érez késztetést arra, hogy dolgozzon. Persze ha annyi pénze van a szülőknek, hogy a gyereknek soha életében nem kell dolgoznia, akkor noha biztos sokak szerint nem követendő példa, de legalább megvan az a biztonság, hogy nem fog később nehéz helyzetbe kerülni a gyerek. Viszont ez sokkal ritkább példa, a gyakoribb az az, hogy egy darabig tudják pénzelni a gyereket, talán még akkor is, ha már viszonylag idősebb lesz, viszont egy idő után megszűnik ez az állapot, és mivel a gyereknek kevesebb munkatapasztalata lesz, így sokkal nehezebb lesz neki.
• Ha valaki alkoholista, drogos, akkor jó megoldás-e a sokkterápia, vagyis hogy azzal próbáljuk őt kimozdítani ebből az állapotból, hogy negatívakat mondunk róla, vagy esetleg azt, hogy ő reménytelen eset (ezzel azt várva, hogy ő majd be akarja bizonyítani, hogy nincs igazunk, és tesz valamit ez ellen).
• Jókat lehetne azon vitatkozni, hogy mi a jobb, ha segítesz a szegényeken, hajléktalanokon, vagy pedig ha megalkotsz valamit, kreatív vagy valamiben. Például megírsz egy könyvet, elkészítesz egy festményt, fotókat készítesz és hasonlók.
• Ha valaki szerelmes beléd, nem kell viszonoznod csak azért, hogy jót tegyél neki (persze nem is tilos, bár azért jó eséllyel kevés ember csinál ilyet, csak azért, hogy másnak jót tegyen). Viszont ha az elutasítás mellett döntesz, akkor nem szabad reményt keltened az illetőben.
  Persze ezen is lehetne vitatkozni, például ha úgy döntesz, hogy barátok lesztek (ami mondjuk nem jellemző), azt egyesek reménykeltésnek neveznék, mások viszont nem.
  Talán ha nem csókolóztok, nem szexeltek, akkor lehet mondani, hogy nincs reménykeltés. Az ölelés, masszírozás határeset, vitatható, hogy reménykeltés-e.

Rosszat tenni?

• Noha az emberek túlnyomó része a lopást minden esetben bűnnek tekinti, ha valaki attól lop, akinek sok vagyona van (például politikusoktól, nagy cégektől), és aki a lopást elköveti, annak kevés vagyona van, az vajon enyhítő körülmény-e?
• Ehhez hasonlóan a hazugságot is sok ember minden esetben bűnnek tekinti, de mi van akkor, ha egy rossz szándékú embernek hazudunk? Az is bűn vajon?
• Sokkal kényesebb téma a gyilkosság. Ha például egy iskolában valakit annyira szivatnak az osztálytársai, hogy őrületbe kergetnek, akkor vajon érthetőbb-e a gyilkosság. Azt persze tegyük hozzá, hogy ez inkább olyan országokban fordul elő, ahol könnyebben elérhető a fegyvertartás, Európában inkább az a jellemző, hogy ilyen esetben az áldozat öngyilkos lesz.
• Ha valakit a bajtársai ellen fordítanak, akkor bűn-e az, hogyha a túlélés érdekében ellenük is fordul? Például a koncentrációs táborokban volt arra példa, hogy zsidókat neveztek ki bizonyos pozíciókba, amivel a többi zsidó ellen kellett dolgokat elkövetniük. 
• Ha valaki szellemi fogyatékos vagy autista, akkor mennyire büntethető az esetleges másoknak okozott károk miatt?
• A legtöbb ember megveti, ha valaki nem dolgozik. De ezek között az emberek között is van olyan, aki elherdálja a pénzt, amivel eltartják, bár sokkal kevesebb, de léteznek olyan emberek, akik ilyen állapotban is csinálnak értelmes, hasznos dolgokat.
• Hogyan ítéljük meg, ha valaki rossz ember, de egy idő után megváltozik? Persze már ha egyáltalán érvényesíteni tudja az akaratát... nyilván ha valaki ártatlanokat gyilkolt, életfogytiglanig börtönbe kerül, de megbánja a tettét, az nem igazán tudja a tetteivel kimutatni, hogy ezentúl jó életet él.
• Sok ember megveti azt, ha valaki megígér valamit, de meggondolja magát, és aztán máshogy cselekszik, pedig az emberek véleménye, hozzáállása miért ne változhatna. 

Jó vagy rossz?

• Ha valaki annyira beteg, vagy olyan adottságai vannak, hogy egész életében csak a társadalom terhére lesz, akkor vajon érdemes végigélnie az életét, vagy inkább vessen véget az életének azért, hogy ne legyen többé a társadalom terhére?
  Ennek az általánosítása az, hogy az életben az a kihívás, hogy végigcsináljuk, vagy pedig az a fontosabb, hogy az életünk mennyire van hasznára a külvilágnak.

Az ilyenekkel persze az a gond, hogy talán nem is lehet megmondani egyértelműen, hogy ki a jó, vagy ki a rossz. Esetleg az is előfordulhat, hogy valaki rosszat tesz egy másik embernek, de kimagyarázza, hogy ő azt jó cél érdekében tette.

Persze a harmónikus reinkarnációhoz kapcsolódó gondolkodásmódnak nem is az ilyen esetek tisztázása a célja, hanem például az ilyesmik elkerülésére való bíztatás:

• iskolai, munkahelyi szívatás, kiközösítés (ami a legtöbb esetben egy gyengébb, szerencsétlenebb, esetleg fura ember ellen irányul)
• adottságok alapján való hátrányban részesítés, vagyis olyan tulajdonságok alapján, amiről az illető nem tehet, vagy nem is tud változtatni rajta (pl. bőrszín)

Az itt leírtakhoz hozzá kell tenni, hogy noha sok gondolat kapcsolódik a tízparancsolathoz, ezek a gondolatok nem a tízparancsolatot akarják tagadni, bírálni. Ezek inkább csak felmerülő kérdések, kételyek, amiket nem szentírásnak szánunk.

Egyesekben az is felmerülhet, hogy az itt leírtak a liberalizmussal vannak összhangban, de a liberalizmus inkább a társadalmi csoportokról szól, az egy ember ellen irányuló bullyinggal, mobbinggal nem igazán foglalkozik, illetve a liberalizmus esetén fel szokták vetni azt az ellentmondást, hogy "fogadd el azt, hogy nem fogadlak el" (bár ez csak logikai ellentmondás, a liberalizmusnak is valahol az a lényege, hogy ne okozzunk fájdalmat másoknak, azzal pedig nem okozunk fájdalmat, ha nem fogadjuk el például a diktatúrákat vagy a kisebbségeket kirekesztő politikai véleményeket). 

A harmónikus reinkarnációhoz kapcsolódó gondolkodásmód egyértelműen nem arról szól, hogy mit tegyünk azzal, aki ezt nem követi, hanem csak egy ajánlás az embereknek, meggyőzni nem akar senkit, aki számára ez nem szimpatikus. Ha valaki úgy dönt, hogy nem követi, vagy akár hülyeségnek, hazugságnak tekinti, azzal nem foglalkozik, de semmiképp sem ítéli el.